A konferencia témája

 A konferencia fő célja, hogy feltárja, milyen szerepet játszottak az oral history gyűjtemények abban, hogy a hivatalos szocialista kultúrától eltérő, kritikus hagyományok megőrződhettek és új formát ölthettek. A konferencia célja, hogy összehasonlíthatóvá tegye a hazai oral history gyűjtemények történetét, amelyek létrejötte meghatározó a rendszerváltás történetének megismeréséhez is. Példának okáért az 1956-ról a szocialista korszakban félig illegálisan készített interjúk megőrzése nélkül átadhatatlan lett volna az a fajta politikai és kulturális tudás, amely a magyarországi demokratikus átmenetben fontos szerepet töltött be.

Az ezredforduló óta jelentősen gyarapodott az oral history témakörében született hazai munkák száma, ám az oral history hazai műhelyeinek ön-reflexív történetírására ritkán történt kísérlet. A konferencia ebben kíván segítséget nyújtani, egyúttal friss kiindulópontokat nyújtani a hazai oral history kutatások számára.

Ez a konferencia a hangsúlyt kifejezetten azokra az 1989 előtt létrejött oral history gyűjteményekre helyezi, melyek interjútára zavaró tényezőt jelentettek az állampárt vagy a belügy számára (tiltott, megtűrt, „zárt” gyűjtemények), illetve létezésük csak szűkebb szakmai körökben volt ismert (pl. szociológiai kutatások során készített interjúk). Hogyan, miért és kik hozták létre ezeket az interjúgyűjteményeket? Mennyire tág körben éreztették hatásukat? Milyen jellemző kutatási-interjúzási gyakorlatok keltették fel a hatóságok érdeklődését? Milyen kapcsolathálók rajzolhatók fel az interjúpartnerek és a párhuzamos ellenzéki mozgalmak között? Az interjúzók hogyan értelmezték saját szerepüket és milyen események határozták meg ezeknek az oral history gyűjteményeknek a történetét? Milyen céllal és miért készültek az interjúk a különböző időszakokban? Hogyan váltak a magángyűjtemények félnyilvános, majd nyilvános gyűjteményekké 1989 után? Mi történt az interjúkkal 1989 után? Kik használják őket manapság is leggyakrabban forrásként?

Csupa olyan kérdés, amelyekre elsősorban az interjúgyűjteményeket kezelők, fenntartók és maguk az interjúzók és az alapítók tudnak válaszokat adni, ezért elsősorban őket szeretnénk felkérni előadás tartására.

A konferencia nyomán jobban megismerhetővé válnak a hazai interjútárak őrzési helyei, történeteik hasonlóságai és különbségei, az 1989 előtt alapított oral history gyűjtemények 1989 előtti és utáni története, alapítóik és fenntartóik motivációi, társadalmi kapcsolatrendszere, és a gyűjtemények kiemelkedő darabjai.
A konferencia az OSZK 1956-os Intézet Oral History Archívuma, a Voices – MTA TK és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóköpont – COURAGE – Gyűjtemények hálózata című kutatóprogram közös szervezésében valósul me

Reklámok